Na eltelt egy hónap meg négy nap, körbe jártam a dolgokat és egyik nap úgy döntöttem kibérlem a helyiséget. Nem azt amit akartam, de így is jó lesz, csak nehezebb.

Az utóbbi időben kerítést festettem, meg a netet bújtam, ha rossz idő volt. Többször volt rossz idő.

Valahogy jött egy szikra és beszéltem a tulajjal és elintéztük a szerződést, hát még így elsőre kicsit soknak tűnik a dolog. De megoldom. Hulla vagyok már most, két napja dolgozom folyamatosan.

Tegnap takarítás "első" napot tartottam, az egyik barátosnémmal neki kezdtünk. Már másabb volt a leányzó fekvés mire dél lett és ő ment a dolgára, aztán estére magam még jobban hozzá tettem. Kezdi azt a képet mutatni, amit szeretnék elérni.

Ma meg az egyik legjobb barátommal, az előző napi barátosném férjével kisebb hibákat, esztétikai és funkcionális problémáknak is neki álltunk, meg felmértük a többit is, amit legközelebb oldunk meg. Beesett a polihisztor szaki barátom is, ő a lámpákat, elektronikát babrálta. 

Délután lenyírtam itthon is a füvet, apám minek kellett ekkora telek nektek? Áh, kösz.
Közbe felveszegetem a kontaktoktokat a nyitás utáni időkre, meg nyárra koncert/dj szempontjából. Lehet hülyén jön ki neki, de el vagyok havazódva, velük lesz egy pár köröm biztos.

Holnap kövnyvelő, meg papírírószer meg minden is.
Beszéltem a tűzes emberrel is, nyitott volt a dolgokra, örülök, hogy őt is ismerem régről. Vele is holnap futunk össze. 

Utána megyek takarítani tovább. A mai romokat és a többit is sorban. 

Kedd olyan messze van még, de gyorsan fog menni az idő úgy érzem.
Annyira örülök, hogy vannak barátaim, meg ismerősök, akik kedvelnek, sose kértem tőlük semmit most "behajtom", remélem örömmel adnak. Most mosolygok az örömtől. A kapcsolaatitőke a legnagyobb kincs az életben, ha értitek mire gondolok. 

Néhányszor átfutott az egyamon, hogy ez lehet bukás lesz. De egy mai beszélgetés utána, annyit tudok csak mondani. "Egyszer élünk!" - Anyám is ezt mondta pár hete valamire, amin nagyon nevettem. Szóval egy a jelszó: Egyszer élünk!

• Lassan egy hónapja zsibbad az állam jobb oldala. Néha elfelejtem, néha meg azt veszem észre, hogy jobban zavar, mint kellene. Tudom jól, hogy a jobb ötös eltávolítása óta az ideg kicsit ki van. Vitamín amit a doki mondott, meg az idő javítja a helyzetet, de rohadtul idegesít, hogy ez a helyzet fenn áll. Remélhetőleg rendbe jövök, mert egy életet így érdekes lenne leélni. Ha nem változik, a doki elmondása szerint sebészeti úton megoldák, menjek vissza.

• De addig meg szorongás, hogy érzem, hogy nem érzem, meg nem vagyok olyan magabiztos beszéd terén, ahogy rendesen. Rányomja a napjaimra rendesen ez a helyzet, hogy kripli vagyok, vagy valami ilyesmi. 

• Tegnap meg A lélekkovács (The Forge) című filmet, érdekes volt. A vállásos része nagyon nem érintett meg, de a gondolkodás mód az már inkább. Ajánlom, elgondolkodtató, ma is eszembe jutott párszor. Párhuzamot tudok vonni az életemmel. Igazából erre valók a filmek. Elgondolkodtatni és inspirálni kellene mindenkit szerintem. A MAX-on nézhető, ha steamelnéd.

• Érdek emberek vesznek mindenkit körül, erre rá kell jönnöm még inkább. Ezt ki se fejtem, mindenki megtalálja maga körül azt, akiről tudja, érzi, hogy csak valamiért kell az ember, máskor le se szarja.

• Egyre inkább egy South Park részben érzem magam egyre inkább, ahogy a híroldalakat olvasom. A politikához, meg egy régi klasszikust tudnék ajánlani, Greenday-től American Idiot-ot! 

•  A múltkori Leander koncert tanulsága, hogy nem nekem való már a "pogó", de így is élveztem. Csak kicsit csapzottabban lett vége. 
• Az egyik barátomnak segítettem a barátnőjét hozzá költöztetni. Most meg romon vagyok, ott is izomlázam van, ahol nem is képzeltem. Ha azt hittem, hogy lelkileg vagyok néha romon, most már tudom, hogy fizikailag is. Rossz poén, de igaz rám is. Az ötödikről a tömörfa bútorokat nem volt jó ötlet levinni, igaz egy része liftes lett. Igaz, nem hitték el, hogy befog férni. De úgy röhögtem, mikor a liftőlből szállok ki ők, meg halálukon vannak. Az ilyen napokért jó, hogy vannak barátaim. A hangulat a toppon volt, a leghidegebb napon röhögve szenvedtünk.
• Megnéztem A Szurdok (The Gorge)  című filmet, a hónap filmje nálam. Ajánlom, egy nyugis estére tökéletes. Ha valaki szereti az ilyet, lent a trailer. Anya Taylor-Joy, Miles Teller, Sigourney Weaver szertintem elég jó nevek, meg persze az Appletv is valami garancia a minőségre
  
  .

• Kávé és tüske projekt cím alatt fut nálam ez a kávézó/bar ötletelés.
  Elkezdtem olvasni mi kell, hogy kell, milyen engedély, milyen szervek büntethetnek meg és egyebek. (Igaz, már sokadjára.) Kiábrándító, hogy mennyi mindent el kell intézni, hogy kiadjak pár kávét, meg tüskét, koktélt esténként.
  De nem hiszem, hogy ezek olyan egetrengetőek. Ha már kitaláltam meg is valósítom! Lehet csőd lesz a vége, de ha nem próbálom meg akkor a "mi lett volnákból" már elegem van. 

• Másik, a nav-val lesz egy köröm a jövő héten, beadtam a papírokat és még mindig jelzi a tartozásom a tb be nem fizetésem miatt.
  Digitális állampolgár is lettem, de ezzel nem érek el semmit. Az ügyfélkapu+ regisztráció is egy vicc, hol tartunk még 2025-ben, ez az ország áh, hagyjuk már.

• Egy régi exemmel beszélgettem messengeren (nagyszerelem volt, még mindig ragaszkodok hozzá mint, ember, barát vagy valami), neki mondtam, hogy "faék voltam régen is, meg most is".
  Ő erre ez mennyire őszinte és szomorú is egyben.
  Én nem így gondolom, igaz ezt már neki nem mondtam mert később rétegeződött le a crema. 
  Én úgy gondolom, hogy egyszerűen gondolkodom, nem a problémákat látom, megoldásokat keresek és minden egyszerű csak úgy kell hozzáállni, nem komplikálni. Arts poeticának is mondhatnám, ez mostanában kezd bennem tudatosulni és ez szerintem jó, így tudok önazonos lenni.
  
  
• Vizililiom gondolat menetét már párszor átvettem az utóbbi pár évben, 2022 óta nem volt komoly kapcsolatom, akkor is egy fél évig tartott, mert a lány, még lány volt, nem nő, 27 évesen. Csak nem tűnt fel, mert rózsaszín köd úgy beborított, mint fiatalon négy tequila. Tavaly nem is igazán tudtam senkivel se "kapcsolódni" se, dolgoztam hat napot, egyet meg pihentem. De ezt tudtam akkor is, hogy nem lesz senkivel se alakulóban se. Most ez az év meg arra van szánva, hogy "kávééstüske" elinduljon. Ha jön a szerelem, vagy legalább a kémia belibbent egy nőt az életembe lesz, ami lesz. Nem szabad túlgondolni, ez a lényeg, én így gondolom.
  
  
• Fiúktól meg ez a "járom az utam" feldolgozás meg most nagyon betalált. Hallgassátok!

"Az adót is megadóztatják."

Tudtam erről, olvastam már régebben is. De most "besírtam", itt már semmi se szent, a városoktól veszik el azt a keveset is ami bevételük lehet. Nem tudnak már honnan pénz elvonni(lopni), itt tartunk.

Telex cikke.

Ez az év még abszurdabb számomra politikailag. Egyre jobban érzem, hogy "érzik a végét", "vége van, kicsi" és egyéb gondolatok merülnek fel bennem és nevethetnékem van, mintha egy South Park részt néznék.

Van egy barátom, akivel nem mindig értettünk egyet. Én liberálisabb vagyok, ő pedig radikálisabb. De úgy a régi értelmében. Most már mind a ketten úgy vagyunk ezzel, hogy itt már valami változni fog. Változni a kell! Mert ez lassan élhetetlen lesz. Ő vetette fel nem rég nekem.

"- Te mindig boldog vagy! Akármi is történik.

- Én inkább ezt úgy mondanám, hogy nem fejtem ki mit is gondolok, mert az nem nyomdafestékre való. Vagyis amin nem tudok változtatni azon nem görcsölök és idegesítem magam."

Kicsit kiventíláltam magam. Most már jobb. Lesz jobb is!

Valentin, vagyis Bálint nap alkalmából.

Hivatalosan bartender/barmixer vagyok már.
Levizsgáztam, ráztam egy jó esspresso martinit, kedvencem lett. 

(A kép netről lopott, basztam fotózni.)

Recept: • 5 cl vodka • 3 cl kávé likőr • 1 cl cukorszirup • 25 ml espresso, shakkerben összerázva duplán szűrve "tálalva".

Amúgy, rohadt egyszerű recept. Pont az egyszerűség a kulcsa az egésznek. A kávé koffeinje fejbe csap a vodkával karöltve.

Most várom, hogy javítsák a bizonyítványom. Anyám neve meg a születési évem valahogy nem stimmel, pedig átvettük az adagegyeztetésnél, de már mindegy.

Ha kész és megyek érte beíratkozom a barista képzésre. Úgy néz ki, hogy most önmegvalósítok. Mindig is ezt akartam csinálni. De mindig az volt bennem, hogy késő tanulni és újra belefogni új dolgokba. Mekkora egy marha voltam.

Ebben változott a gondolkodásmód változásban sokat segít, hogy van pénzügyi tartalékom és kiléptem a komfortzónámból a két szezon auszriai kalandomban. Azért most nagyon nem hiányzik a -17 fok, meg a hó. Itthon ebben a minusz párba és pár centi havat is alig tolerálom. Igaz lehet, azért mert itt ez a taknyos tél van. 

Nagyban gondolkodok, ötletelek, jegyzetelek, "kávé és tüske" projekt címen futó álmomon. Dizájn, áruk, meg úgy mindenen. Jó, hogy van internet, nem tudom, mit csinálnék saját kútfőből. Nagyon faék lenne minden, igaz lehet ez lesz. Szeretem a minimalizmust. 

Más téma, hónapok óta fájdogál a vesém. Jövő héten szerintem meglátogatom az orvosom, ha meg van még. (10 éve nem voltam nála.)

Fogorvosnál tett látogatásom meg életem legpozitívabb csalódása. Profi, kedves orvosok. Jobb alsó ötös, helló! Hagytam annyira elfajulni, hogy zsibbadni kezdett az arcom, meg az alsó ajkam. Most már másik időpontal jöttem el, bent maradt fog darab egy régebbi foghúzasból ki fog kerülni.

Holnap Leander koncert. Hétfőn amikor megvettem a jegyem esett le, hogy van "új almbum" és azóta meg azt hallgatom felváltva Firkinnel.

 

A kocsmadalok nekem most annyira feelinges, hogy beülnék már egy jó sörre meg egy tüskére hallgatva.

Hogy is kezdjem?

 Tizen x éve  kezdtem blogolni. Most újra kezdem. 

Voltak jó éveim bőven, nagyon is jól éreztem magam. Szex, drog, rock&roll.
Tanultam nagyon sok mindent az életről, megtapasztaltam milyen magasan és mélyen.

Túl magasan azért nem, mert onnan le is szédültem volna, de a rózsaszínköd néha megcsapott a szerelem érzésével. 

Volt, hogy azt hittem, hogy elértem, amit mindig is akartam, a magam részéről itt meg is állnék. Párszor meg volt az igazit a Nő, akivel leélem az életem innentől kezdve. De végül nem ő lett az, akiről mesélhettem volna egy 30 évados sit-comban, hogy így találtam meg anyátok. Mindegy, már elengedtem, ezt az elképzelést, most úgy vagyok vele, hogy majd jön. Elfogad annak, aki vagyok és én is őt.
Ennyit a párkapcsolat részéről.

Munkában most úgy vagyok, hogy kis külföldi kaland után megpróbálom itthon. A magam módján újra kezdem azt, amit kölökként kellett volna. Tudom, a vendéglátás nehéz ügy, de én ezt szeretném.

Most vagyok túl az elméleti vizsgámon, majd hónap végén gyakorlat és neki vágok a munkakeresés világának megint. 

Szerintem ez most elég lesz így kezdésnek.